Szeretettel köszöntelek a Pér klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Pér klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Pér klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Pér klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Pér klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Pér klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Pér klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Pér klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
KISALFÖLD.HU
Hódok rágnak már a Radón is Hódrágott fűzfákat fotózott a győri Radó-szigeten egyik olvasónk. A természetvédelmi szakember szerint a megyébe 2000 tavaszán visszatelepített rágcsálók azóta a térség majd valamennyi folyójánál megjelentek.
A WWF visszatelepítési programjának és a természetes bevándorlásoknak
köszönhetően a becslések szerint ma 5–600 hód él Magyarországon. A
legtöbb család a Hanságban és a Szigetközben fordul elő.
Nemrégiben
– ahogy erről akkor hírt adtunk – a gyirmóti Marcal-part fűzfái
jelezték, hogy ott is megjelentek az ügyes rágcsálók. Néhány napja
Peimli Piroska, a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet tájegységvezetője
Győrből is kapott bejelentést, hogy a Duna-parton, valamint a
Radó-szigeten is hódrágásokat láttak. Az utóbbiról „bizonyítékként"
egyik győri olvasónk, Nemes Zoltán fotókat is küldött
szerkesztőségünkbe.
 |
| Nemes Zoltán olvasónk a hódrágásokat a Radó-sziget fűzfáin örökítette meg |
–
Nem először tanyáznak a városban. Négy évvel ezelőtt, éppen a WWF
munkatársaival túrázva, a Széchenyi-egyetem alatt, az Aranyparton láttam
a rágásaikat, sőt, magukkal az „elkövetőkkel" is találkoztam –
említette Peimli Piroska. – A megyében számos helyen és egyre nagyobb
számban, valamennyi folyónál előfordultak már, életteret keresve
maguknak. Az elmúlt években minden bizonnyal a Hanságba visszatelepített
hódok bukkantak fel például a Rábán, Bodonhely és Árpás környékén, a
Rábaköz más helyein is, de nemrégiben Gyömöréről is jeleztek rágásokat.
Korábban a Pannonhalmi és a Szigetközi Tájvédelmi Körzet gönyűi
találkozásánál, az Erebe-szigeteknél, a Dunán is megjelent egy
hódcsalád, illetve a nagyszentjánosi vízműnél és Mezőörsön, a
Bakony-érnél is észleltek hódnyomokat.
A tájegységvezető szerint a
kis állatok nem okoznak akkora kárt, mint azt a közhiedelem tartja.
Igazából veszélyt csak azzal jelenthetnek, ha kotorékaikat a töltések
oldalába fúrják és meggyengítik a védrendszert.
| Majdnem kipusztultak. Az európai hód valamikor elterjedt volt az öreg kontinensen. Az elmúlt évszázadokban a lecsapolásokkal, folyószabályozással megszűnt az élőhelyük, így Magyarországon is teljesen kipusztult az állomány. A visszatelepítések eredményeként Gemenc és a Velencei-tó után megyénkbe is visszakerült a hód, amelynek védett állatként eszmei értéke 50 ezer forint, vadászata, élőhelyének tönkretétele tilos. |
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!