Mátra
Festői völgyek és bércek, nyáron hűs levegőt adó tölgyesek, ködfátyolban rejtőzködő sejtelmes őszi csúcsok, sebesen zubogó tavaszi patakok, télen romantikus környezetben található sípályák, gyógyító klíma - a Mátra ezer arca.
A Mátrában - összesen mintegy 600 km hosszúságban - jelzett turistaútvonalak hálózata segíti a túrázókat, kirándulókat a tájékozódásban. Itt bárki könnyedén megmászhatja Magyarország legmagasabb csúcsát, a Kékest (1014 m) - ettől magasabban ebben az országban már csak a madarak repülnek.
A hegyvidéki üdülés közkedvelt helyei és kellemes gyalogtúrák célpontjai Mátraháza, Galyatető vagy a csodálatos panorámát nyújtó Ágasvár. Mátrafüred és Mátraháza között fekszik Sástó, ahol csónakázási, horgászási lehetőségek és 50 méter magas kilátó várja a látogatókat.

Mátrafüred
Mátrafüred a Mátra hegység kedvelt üdülőhelye, kisvasúttal is elérhető Gyöngyösről. Látnivalók: Bene vára, kilátó, Sástó. Az 520 m magasan elhelyezkedő tó az ország legmagasabban fekvő tava, mely az év minden szakában használható csónakázásra, horgászásra. A tó természetes úton, vízösszefolyásokból keletkezett.

Bükk
A Bükk az északi középhegység része, hazánk legnagyobb átlagmagasságú hegysége: legmagasabb csúcsa az Istállós-kő (959 m). Páratlanul gazdag földtani formakincsét a sokféle kőzetnek és az erőteljes kéregmozgásoknak köszönheti.
Középső területe a Bükk fennsík, mely az ország legnagyobb és legszebb mészkőfennsíkja. A hegységben mintegy 900 felszín alatti barlang ismert, melyek jelentős részében csodálatos cseppkőképződmények találhatók. Igen érdekesek a Bükk déli területén működő időszakos források, az Imó-kő-forrás és a Vörös-kő-forrás. Növénytakarója és állatvilága rendkívül változatos.

Felsőtárkány - a Bükk Kapuja
E palóc település a festői Tárkányi-medencében, a Várhegy és az Őrhegy között, a Bükk hegység kapujában, Heves megye északkeleti határán, Egertől 3 km-re fekszik. Egerből jól kiépített kerékpárúton is elérhető a Szikla-forrás táplálta tavacska, amelynek közeléből erdei kisvasút jár az Egeres-völgyi Lovastanyához és a Vöröskő-völgyi erdei tanösvényhez.

Tisza-tó:

A Tisza eredete
A monda szerint az Isten úgy teremtette a Tiszát, hogy szamarat fogott egy aranyos ekébe. A Tiszának pedig mondta, hogy mindenütt menjen az eke után a borozdában. Sok volt a cötkény (szamárkóró) mindenfelé, a szamár pedig éhes. Ment a szamár egyiktől a másikig. Ezért ilyen girbe-gurba, csivirgós-csavargós a Tisza folyása.

Néhány évtizeddel ezelőtt az ember gondolt egy nagyot, és tavat varázsolt a hatalmas rónaság, a magyar Alföld kellős közepébe. A Tisza folyó felduzzasztásával keletkezett, 127  négyzetkilométeres, egyedülállóan érdekes terület a Tisza-tó nevet kapta. Egyedülállónak mondtuk, és erre a jelzőre rá is szolgál, hiszen még a tónak sem nevezhetjük igazán a rajta áthömpölygő folyó élővize miatt. Egyes részein a fodrozódó vízen sikló vitorlások és szörfök, a panziók, szállodák, éttermek színes kavalkádját látjuk, és a strandolók vidám zsivaja hallatszik. Néhány kilométerrel odább azonban már kontinensünk legnagyobb, virágoktól pompázó tündérrózsa- és tündérfátyol-mezeje, az európai "vörös könyves", azaz fokozottan védett növény, a sulyom összefüggő zöldtakarója, a parton bókoló fűzfák, az alattuk megbúvó sátrak, a magasból le-lecsapó, vagy a nádasból riadtan felröppenő madarak a háborítatlan természet varázslatos szépségével ámítanak el bennünket. Ellentmondásosnak tűnhet, mégsem az, hogy szigetnek neveztünk egy tavat. Manapság bizony már keresnünk kell azokat a ritka helyeket, amelyeken még érintetlen a természet. A Tisza-tó egyediségét éppen ez adja, de szerencsés vízrajzi adottságainak köszönhetően egymást nem zavarva, egyidőben fér meg itt a mozgalmas vízi élet kedvelője, a fürdőző, napozó nyaraló, a csendet óhajtó horgász és a madár- vagy növényvilágot tanulmányozó ember, legyen akár tudós, akár természetbarát érdeklődő.

Abádszalók
A Tisza-tó legkiépítettebb idegenforgalmi központja Abádszalók. A település a Tisza-tó bal partján, a Nagykunság nyugati határán Szolnok és Tiszafüred között fekszik. 4989 lakosa van. A múlt: A falu Tiszaabád és Tiszaszalók egyesülésével jött létre 1896-ban. Abádot, mint fontos Tiszai révhelyet, Thonuzaba besenyővezér birtokaként említi Anonymus, Szalók neve pedig török eredetű, a honfoglalás kori Zaluch (Szalók) személy-, és nemzetségnévből alakult ki. A község neve 1271-től sűrűn fordul elő az oklevelekben. 1697-ig folyamatosan lakott hely volt, majd elpusztulhatott, mert 1703-ban nem említik faluként. 1717-től tudunk arról, hogy megindult a községi élet. A mezőgazdaság határozta meg mindig a falu lakosainak életét, hiszen a földrajzi és gazdasági tényezők nem kedveztek az ipar kialakulásának. 1740-ben Orczy László 44 német iparos családot telepített Szalókra. Leszármazottaik elmagyarosodva ma is itt élnek, és sokan közülük folytatják apáik egykori mesterségét. Nagy hagyományai voltak a gyékényszövésnek, kosárfonásnak, melyek alapanyagait a Tisza árterülete biztosította. A halasi Csipkeház segítségével sok parasztasszony tanulta meg a csipkeverés művészetét, melyet sokan ma is művelnek. és a jelen: A kiskörei vízlépcső megépítése, a Tisza-tó kialakulása, jelentősen megváltoztatta a település életét, lehetőségeit. A tó szigetekkel tarkított, duzzasztással létrehozott 127 négyzetkilométeres árterületéből a 14 négyzetkilométeres szabadvíz felülete Abádszalóknál található, ezért itt épült ki a tó idegenforgalmi központja. A település ma már a vízisportokat, szabadstrandokat, nagy bulikat kedvelő turisták paradicsoma. Évente százezrek keresik fel a községet. Az "Abádszalóki Nyár" rendezvénysorozat kulturális, képzőművészeti, és sportprogramjai évek óta biztosítják a vendégek és a lakosság számára a szabadidő tartalmas eltöltését. Több mint 40 vállalkozás, éttermek, büfék, vendéglátóegységek, vidámpark, melegvizű strandfürdő, campingek, panziók, csónakkikötők szolgálják a vendégek ellátását, kikapcsolódását. Az abádszalóki Attila-öbölben kijelölésre került a motoros vízisporteszközök üzemeltetésére szolgáló terület. Szörfözők színes kavalkádja borítja be a vizet, és fehér vitorlák látszanak a távolban. Az enyhe lejtésű homokos vízpartot napozók és fürdőzők tarka hada lepi el, akik épp a környéken tett kirándulások, evezős - és csónaktúrák, kerékpártúrák fáradalmait pihenik ki, vagy jólesően mártóznak meg a hűvös habokban

Horgászat a Tisza-Tó -nál
A Tisza-tó elso vendégei a horgászok voltak, és azóta is újra meg újra visszatérnek ide. A Tisza folyó - amelyet a benne szállingózó, milliárdnyi finom homokszemcse miatt szoke Tiszának is szoktak becézni - egykori legendásan gazdag halbosége látszott visszatérni az elárasztott területen. A tó középso része, Magyarország legnagyobb összefüggo horgászvize ma is a pecások paradicsoma: több mint ötven halfaj él benne, közülük tizenketto védett.

A folyó medrében, a holtágak sekélyebb-mélyebb vizeiben, a szigetekkel szabdalt vízterekben nyári hajnalokon éppúgy, mint párás oszi estéken, horgászok ülnek csendben a partokat takaró nádasokban, vagy csónakjukkal a vadregényes tájakra merészkedve, a vízen lesik a kapást. A Tisza-tó környékén bízvást elhihetjük azokat a horgásztörténeteket, amelyeket másutt nagyotmondásnak gondolnánk, és hitetlenkedve fogadnánk. Egyes szállodákban, panziókban, éttermekben magunk is szemrevételezhetjük az örömittas horgászok emlékül itt hagyott fényképeit, amelyeken ember nagyságú, lógó bajszú harcsák láthatók kifogójuk és segítotársaik kezében. A harcsafogás különleges eszközét, a kuttyogatót nem, eredményét viszont büszkén megörökítették ezek a felvételek. A harcsa mellett természetesen a süllofélék és a csuka is kedvelt "célpontjai" a horgászoknak, a tiszai pontyból pedig közismerten kitűno halászlé készül.

Azoknak sem kell azonban elkeseredniük, akik a két nem oshonos hal, a busa és az amur valamelyikét kapják horogra. Húsuk ízletes, kifejlett példányaik tíz-húsz, vagy ennél is több kilót nyomhatnak. A márna a gyorsabb folyású, mélyebb vizekben szeret tanyázni. Az öt-hat kilogramm súlyúra megnövo balin kedvenc tápláléka a gyerekek által a folyóparton gyakran zsákmányolt, alig néhány centiméteres küsz. A törpeharcsával és a védett réticsíkkal a holtágakban találkozhatunk. A védett halfajok közül legnagyobb számban a magyar bucó és a selymes durbincs található a Tisza-tóban, ám - mesterséges szaporítás eredményeképpen - ma már sok nyurga ponty is él itt. Horgászhelyünkhöz tartva, de bármilyen vízi kirándulás során, óvatosan közlekedjünk, mert az elárasztott részeken meglepetések érhetnek bennünket. A területen élt fák "kiszáradtak", hiszen a jóból, így a vízbol is megárt a sok. Többségük idoközben bedolt a vízbe, ám akad még sok, amelyik dacol idovel és vízzel, s törzsének megmaradt darabjaitól centiméterekre surranhatunk el csónakunkkal.

Vízi Sportok a Tisza-Tó -nál
A Tisza-tó déli, 14 négyzetkilométeres, összefüggo abádszalóki öble - Európában egyedülállóan - a motoros sporteszközök számára is engedélyezett vízfelület, s így a vízi sportok kedveloinek paradicsoma.

Tarka pillangókként siklanak a dagadó vitorlájú szörfök és vitorlások. Közelükben motorcsónakok köröznek, odébb vízisízők röpülnek a hullámokon. Hamisítatlan nyári hangulat uralkodik a gyerekzsivajtól hangos, enyhe lejtésű vízparton, a szabadvízi strandok füzérében. Miközben a hatalmas csúszdán felszabadultan visongat az aprónép, a bronzbarnává színesedett bőrű felnőttek a csillámló, sárga föveny ölelésében akár azt is képzelhetik, hogy tengerparton élvezik a nyár örömeit.