Magas-Bakonyi Tájvédelmi Körzet

Dunántúli-középhegység

A család közös élménye

A Bakonyról elsőként a természet jut eszünkbe. Hegyek és erdők - szépségek és rejtelmek. A gyönyörű és megnyugtató táj látványa. A friss levegő, a hegyi patakok, a tovasurranó állatok nesze. Itt a lehetőség: ismerjük meg! A Bakony mindenkié - itt gyermek és felnőtt egyaránt jól érezheti magát. A táj és a települések, a vidék és benne az ember kikapcsolódást és feltöltődést kínál a nagyoknak, élményt, felfedezést és egész évre mesélnivalót a kicsiknek. Az erdő titkainak felfedezése, ősi mesterségek kipróbálása, az eddig csak könyvek lapjairól ismert történelem megelevenedése mellett a Bakonyi települések nyújtanak tartalmas kirándulási lehetőségeket. Hogy az étvággyal és az elalvással sem lesz gond, az szinte biztos. Az egész napos játék a szabadban vagy a kirándulás a hegyek-völgyek között megteszi hatását!

A tájvédelmi körzet területe Zirctől nyugatra, a Bakonykoppány, Farkasgyepü, Pénzesgyőr által határolt vonalig terjed. A Dunántúli-középhegység egy jellegzetes, bükkös erdőkkel borított tájegysége 1991-ben került védelem alá. Védetté nyilvánító jogszabály: A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 4/1991. (III. 22.) KTM rendelete a Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet létesítéséről. A természetvédelmi oltalmat a terület viszonylagos érintetlensége, kiterjedésének 84%-át borító erdeinek szinte teljes mértékű eredetisége is indokolta.

A vidéket a 300-400 méter átlagmagasságú fennsíkokból mintegy száz méterre kiemelkedő rögök alkotják, kisebb-nagyobb medencékkel, és mély szurdokvölgyekkel felszabdalva. A különböző intenzitású geológiai mozgások hatására a Gerence-patak völgyétől keletre sűrűbb völgyhálózat, szurdokok, élesebb gerincek, míg keletre töbrökkel, víznyelőkkel változatos széles hegyhátak, és lankás oldalak alakultak ki. A völgyek, árkok, kisebb-nagyobb szurdokok által szabdalt területen több mint harminc barlang található. A legnevezetesebbek a csaknem függőleges, húsz méter mély kürtővel nyíló Ördöglik, és a Kis- valamint a Nagy-Pénzlik. Különösen érdekes a betyárlegendáktól övezett Odvaskő-barlang, amelynek már az ősember is kihasználta az adottságait, amint arról a kőkorszaki leletek tanúskodnak. Hasonlóan értékes jelenség a Szárazgerence völgytől délre elterülő töbörmező. A Szömörke-völgyben látható mésztufa lépcső, amelyen a Judit-forrás vize ömlik végig, a Bükk Szalajka-vízeséséhez hasonló látvány. A táj egyik legszebb része a Gerence-patak által kialakított szurdokszerű Gerence-völgy, és a Kerteskői-szurdok, a völgyek sziklafalain kisebb barlangokkal.

• a Szentgáli Tisztavíz-forrás,
• a Bakonybél Szociális Otthon parkja, illetve a Somogyhegy, a Szömörkevölgy és a Tisztavízvölgy,
• Iharkút (Bakonyjákó),
• Kopaszhegy és Öreg-sz*rvadárok (Bakonyszücs),
• Vörös János Séd-völgye (Ugod)

A változatos felszín és a zavartalanság sokszínű és értékes növénytársulások kialakulását eredményezte. A Magas-Bakony klímája a hegyvidéki növényzet kialakulásának kedvez: ez a terület az ország egyik leghidegebb és legcsapadékosabb része, ugyanakkor azonban magas a napos órák száma. A hegység legmagasabb területeit hegyi bükkösök (pl. az ősbükkösök a Fekete Séd-völgyben) és magaskőrissel, hegyi szillel vegyes bükkelegyes erdők fedik. A bükkös öv alsó része a Magas-Bakony uralkodó erdőtípusává, a gyakran kőrissel, szillel, juharral elegyes gyertyános-bükkös társulássá alakul. Tovább ereszkedve már gyertyános-tölgyes erdőket találunk, aljnövényzetükben sarkvirág, turbánliliom, és madárfészek kosbor virít. A melegebb, elsősorban déli oldalakat sommal, cserszömörcével vegyes molyhostölgyesek borítják.

A mély, sötét, páratelt szurdokvölgyekben jellegzetes szurdokerdő-társulások élnek, aljnövényzetüket a gímpáfrány, a holdviola, a havasi turbolya jellemzi. A völgyek vízfolyásait az alsó, kiszélesedő patakszakaszokon gyakran kisebb-nagyobb égeresek és láprétek kísérik, szibériai nőszirommal, gyapjúsással, hússzínű ujjaskosborral. A fátlan részeket nyílt dolomit sziklagyepek fedik, deres csenkesszel és törpe sással, naprózsával.

Bár a bakonyi patakok élővilága egykor meglehetősen gazdag volt, mára a falvak beömlő tisztítatlan szennyvize miatt értékes faj alig akad bennük, talán csak a felső részeken, ahol még él a kövi csík, a sújtásos küsz és ritkán kövi rákot is találni. Az égeres, lápos területeken az erdei és a kecskebékán túl, mindkét hazai unkafaj megtalálható, és alpesi gőte is él. A terület madárvilága is gazdag és értékes. A nagy kiterjedésű, magas fekvésű, kevéssé zavart bükkösökben fekete gólya, kerecsensólyom, kabasólyom, darázsölyv, holló és fehérhátú fakopáncs fészkel.

• babérboroszlán,
• farkasboroszlán,
• lónyelvű csodabogyó,
• szálkás árvalányhaj,
• martilapu szádorgó,
• turbánliliom

• havasi cincér,
• gyászcincér,
• alpesi gőte,
• sárgahasú unka,
• fali gyík,
• vízi sikló,
• erdei sikló,
• holló

A Magas-Bakony gazdag kulturális örökségének talán legjelentősebb darabja az 1018-ban alapított bencés apátság Bakonybélen. A hagyomány szerint szintén itt, Szentkút mellett élt remeteként sokáig a későbbi Szent Gellért püspök. Ennek egyik bizonyítéka az Oltár-kő, amely egyesek szerint egykor áldozóhely volt. Bár kívül esik a tájvédelmi körzet határán, feltétlenül érdemes megnézni a viszonylag épségben megmaradt, szépséges Cseszneki várat. Főbb kultúrtörténeti emlékek a területen: halomsírok (Szászhalom), ősi földvárak, sáncok, bakonybéli bencés apátsági templom, Bakonybéli Szociális Betegotthon Parkja (1977 óta megyei védettséget élvez), Szentkút vagy Borostyánkút.

A Bakony kőzeteinek zöme a Tethys-tenger üledékeiből alakult ki a földtörténeti középkor ( triász-jura-kréta) idején, de megtaláljuk az ennél idősebb és fiatalabb kőzeteket is. Szerkezete tektonikai mozgások hatására úgy alakult, hogy a hegység peremén találkozhatunk a legrégibb idők emlékeivel, a középvonalán pedig a legfiatalabb képződményekkel. A leírások ezt az időrendi és térbeli sorrendet követik.

A Bakony fő tömegét a triász fődolomit és mészkő alkotja, sok különlegesség nincs benne, de szép sziklaalakzatokat alkot pl. a Tési-fennsík és Bakonykúti közötti Barok-völgyben, az ország egyik legszebb szurdokvölgyében ( a turistatérképen Burok-völgyként szerepel, de az eredeti és magyarosabb elnevezés a Barok). A völgyet nem a lefolyó víz vájta ki, hanem tektonikus mozgások okozta törés eredménye. A csapadékvíz ma sem a völgy fenekén folyik el, hanem ismeretlen mélységekben a föld alatt. A hatalmas sziklákon és a barlangokon kívül figyelemre méltó a növényzete is. A védett szurdokerdő ősállapotában található, ritka jégkorszaki maradványnövények tenyésznek, a dolomiton a szélsőséges körülményeket jól tűrő társulások alakultak ki. A nagyjából 10 km-es völgy nehezen járható a természetes állapot miatt, lépten-nyomon kidőlt fákon kell átlépegetni, nyáron pedig a sűrű aljnövényzet ( csalán!) nehezíti az utat.

Egész Európában egyedülálló természeti látvány található Úrkúton, a Csárda-hegyi Őskarszt. A terület kőzetét alkotó alsó-jura ( kb. 184 millió éves) mészkő keletkezése idején tenger borította a környéket. Ennek mélyebb, oxigéntől elzárt részeiben mangán rakódott le. A tengerelöntés és az üledékképződés az alsó-krétáig tartott, majd 110 millió évvel ezelőtt, az alpi hegységképződéssel kapcsolatos tektonikus mozgások hatására a terület kiemelkedett és szárazra került. Az ebben az időben uralkodó trópusi éghajlat hatására gyors és intenzív karsztosodás indult meg, kialakítva a trópusi karsztra jellemző formákat: kúp-, és toronykarsztok, karrmezők. Ekkor megtörtént a mangán áthalmozódása is, felhalmozódása a töbrökben. A későbbi korok már éppencsak annyi üledéket hagytak, hogy megőrizzék a lepusztulástól a kialakult karsztformákat. A következő lépés már a jelenben történt, az akkori Zichy-birtokon rábukkantak a mangánércre. A bányászat 1926-tól 1930-ig kizárólag kézi erővel történt, ennek köszönhető, hogy a trópusi karsztformák tökéletes állapotban maradtak fenn. Amit ma itt láthatunk, egy ritka szép, szűk kanyon a 20-25 m magas sziklafalak között. A falakon megfigyelhetők a karsztosodási jelenségek, a gyönyörű, rózsaszín-zöldes-sárga mészkőben pedig ( már ahol nem borítja vasas-mangános kéreg) a kora-jura tenger ősmaradványait - kistermetű ammoniteszek, tengeri liliomok, karlábúak. A terület 1953 óta természetvédelmi terület. Mára az Úrkúti Faluszépítő Egyesület és a Pangea Egyesület teljesen megtisztította a területet, információs táblákat helyeztek ki, és egy falépcső is elkészült, megkönnyítvén a lejutást az egykori "bányába".

Olaszfalu mellett ( Zirctől 3 km-re, a 82-es úton) található az Eperjes Tanösvény, ami 4,5 km-es kellemes séta keretében kb 100 millió év emlékeit mutatja be. A jura rétegek jellemző fosszíliája az ammonitesz, kis szerencsével találhatunk lenyomatot vagy kőbelet is.. ( Ammonitesz: a kréta időszak végén ( 65 millió évvel ezelőtt), a dinoszauroszokkal együtt kihalt csigaházas lábasfejűek. Fontos korjelző fosszíliák, mivel az idők során a házak egyre díszesebbek, a kamraválaszfalak egyre bonyolultabbak lettek. A kréta korban jelentek meg a heteromorf ammoniteszek, melyek a korábbi csigavonalas felcsavarodás helyett meghökkentő bot, pipa, dugóhúzó alakot vettek fel.) A tanösvény közepén, öreg vadcseresznyék közelében látványos sziklafal van, benne rengeteg kisméretű Hippuritesz kagylóval. ( Hippuritesz: A kréta végére kihalt zátonyképző kagylók. Jellegzetes, tülök formájú héjaik akár 50 cm-es nagyságot is elérhettek. Elterjedésük meleg, sekély vizű tengerekre korlátozódott.) A tanösvény végigjárását mindenkinek ajánlom, akiket a kövek nem érdekelnek, nyugalmat, csendet, szép tájat találnak, a kövek és fosszíliák iránt érdeklődőknek pedig még kőzetgyűjtő helyek is vannak kialakítva.

A sümegi Várhegy, bár alakjában hasonlít a közeli tanúhegyekhez, nem vulkáni kúp, hanem kréta mészkőből felépülő tektonikus sasbérc. A vár megtekintése mellett a környék köveinek megismerésére is több lehetőség van. A természetvédelmi területté nyilvánított Mogyorós-dombon az alsó-jurától az alsó krétáig terjedő időszak mészkőrétegei szinte függőlegesen állnak, éppen ezért a geológusok egy kutatóárkot létesítettek. E közben találtak rá a 6-7 ezer éves tűzkőbányára, ahol a kor embere sz*rvasagancsból készült szerszámmal fejtette a tűzkövet. Ekkor, a neolitikum végén, alakult ki a virágzó dunántúli kovakőbányászat és kereskedelem. ( Tűzkő: mikrokristályos szilícium-dioxid, tulajdonképpen megegyezik a jáspissal, csak a kialakulás körülményei mások. A tűzkő mélytengerekben, kovavázas élőlények vázáiból keletkezik, kőzetté alakulása sok millió évig tart. Kőkorszaki szerszámok kiváló alapanyaga, mivel nagyon jól pattintható, kagylós törése nagyon éles szerszámot ad.) Szintén Sümegen található a Sintérlapi Tanösvény, amit egy volt kőbányából alakítottak ki. A bányában közép-, és felső-kréta mészkövet fejtettek, itt már tekintélyes méretű Hippuriteszeket (leírás az Eperjes Tanösvénynél) lehet látni. A Mogyorós-dombot a 84-es főút mellett, Sümeget Keszthely irányában elhagyva találjuk, a Sintérlapi Tanösvényt pedig Hévíz felé, a táblát követve.

A cseszneki várat sokan ismerik, de kevesen tudják, milyen szép kis szurdok, a Kőmosó-szurdok rejtőzik a Várhegy alatt, és ez néhány perces sétával könnyen elérhető. Ahol a szurdok összeszűkül, a patak vízesést alkotva esik a Törökfürdőnek nevezett kis medencébe, amit elméletileg fürdésre is lehetne használni, de ottjártunkkor a víz éppen csak csordogált. A szurdokon végigsétálva, a túlsó végén két barlangot találunk, az egyik a néphit szerint a vár titkos bejárata volt, de ez aligha lehetséges, mivel csak 30 m hosszú. A Kőmosó-szurdok legegyszerűbben a várat északról megkerülve, a Vasút utcából közelíthető meg.

Csesznek jó kiindulópont az Ördögárki kiránduláshoz is, a temetőnél kiválóan lehet parkolni, innen 1 óra alatt lehet elérni a piros jelzésen az Ördögárok bejáratát. Hol a patak szélén, hol a mederben haladva gyönyörködhetünk a legkülönfélébb sziklaképződményekben, kisebb-nagyobb barlangok, magányos sziklatömbök, hasadékok, ereszek kísérik az utat. A szurdokvölgy legszebb részén találjuk az Ördöggátat, ami tulajdonképpen egy sziklakapuba szorult leszakadt kőtömb, átjutni csak az egyre hiányosabb vaslétra és a beszorult farönk segítségével lehet. Itt találjuk a Bakony második legnagyobb barlangját, az Ördöglikat is. Ha közelebbről megnézzük a köveket, kisebb-nagyobb korongokat láthatunk bennük, ezek a népnyelv által Szent László pénzének nevezett nummuliteszek. ( Nummulitesz: az eocén korban hatalmas méretűre nőtt egysejtűek, egyes fajok átmérője elérheti a 15 cm-t is. Minden második generáció kisebb méretű, a kövekben általában 2-3 cm és 0,5 cm átmérőjű példányokat láthatunk együtt.).

Vissza Csesznekre érdemes a zöld jelzést követve a Kőárok völgyön keresztül menni, az itt látható háznyi sziklatömböket már újra a triász mészkő alkotja.

Bakony

A Bakony hazánk legnagyobb kiterjedésű és legváltozatosabb morfológiájú hegysége, amely elnyúló dolomit- platóival, lomha hegyhátaival, meredek vulkáni kúpjaival, hol szelíd, hol sziklás falú patakvölgyeivel egyaránt barangolásra csábít. A hegység fő tömegét ősmaradványszegény triász kori mészkő és dolomit alkotja, de az út porában több helyen lehet Szent László pénzére lelni, és híresek a Kapolcs környéki vulkáni bazaltos kőzetek olivinbombái is.

A keletről érkezőt a Tési-fennsík és az ösküi román stílusú kerek templom, a nyugatról közelítőt Sümeg és a Vár-hegyen trónoló vár, az északról jövőt Pápa városa, sz*rvaskő, illetve Csesznek vára és Zirc fogadja. Délről mediterrán hangulatú medencék szegélyezik.

A hegyi túrákra indulhatunk gyalogosan, kerékpárral, személyautóval, busszal egyaránt, de a Veszprém és Győr között közlekedő vasúttal is eljuthatunk a hegység szívébe, viaduktokon, alagutakon átcsattogva, a vonatablakból szinte a fák ágait elérve, és az észak felé futó, bukdácsoló Cuha-patakban gyönyörködve.

A Bakony, a hajdan betyárokat bújtató rengeteg, ma is őrzi hatalmas bükk-, tölgy-, gyertyánoserdeit. Védett erdői közül a fenyőfői ősfenyves, és Európa második legnagyobb egyed-számú tiszafása Szentgál közelében a legnevezetesebbek.

A hegység bővelkedik barlangokban, közülük a Likas- és Odvas-követ, a csatár-hegyi barlangot, a szentgáli Kőlikat és a Tési-fennsíkon található Alba Regiát említjük meg.

Jöttünkre az erdőkben szajkó riasztja a vadakat, a bokrok között ökörszem rebben, a bozótosban feketerigó neszez, és az összefüggő erdőségek közepén ismét megjelent a holló. A fák, bokrok sűrűjében nappal vaddisznó, dámvad, sz*rvas és őz pihen, itt bújik meg a vadmacska, a pele, a vizekben a vidra.

A vadvirágok, így a hóvirág, ibolya, salamonpecsét, magyar szegfű, harangvirág, őszi kikerics szépségükkel gyönyörködtetnek, és évről évre jelzik az évszakok váltakozását, az idő múlását. Híres, védett területeik a Hódos-éri ciklámenes, a bakonygyepesi zergebogláros, a medvefülkankalint őrző Esztergári-völgy.

Útjaink során gyűjthetünk kakukkfüvet göthösségünk enyhítésére – citromillatú változatával is megörvendeztetnek a Szentgál környéki rétek.

A galagonyavirág túlhajtott szívünket erősíti, az ezerjófű a gyomorlikőrök elengedhetetlen összetevője.

A rétek szegfűgombával, csiperkefélékkel, a fenyvesek rizikével, fenyővargányával, a sötét bükkösök, a bokros, árnyékos tölgyesek sárga rókagombával várnak bennünket. De ne feledjük el zsákmányunkra a gombaszakértő áldását kérni fogyasztás előtt.

Egy rövid hívogatóba ennyi fér bele. Reméljük mégis elegendő lesz ahhoz, hogy útra kerekedjenek, felfedezzék a Bakony zegzugait, s hogy a turistautak ismét benépesüljenek a természetet járók táborával.

Étvágygerjesztőnek szánjuk e két túraútvonalat, melyeket jó szívvel ajánlunk „kezdőknek” is. A mozgékonyabbak kedvéért mindkettőhöz javaslunk hosszabb útvonal-változatot.

Bakonynána déli faluvégén a településről kivezető műútról letérünk balra, Tés felé a „kék–” turistajelzésen, amely hamarosan kettéágazik. Balra folytatódik a „kék–” jelzés, ahol az elágazás után dolomitmurvás, földes úton haladunk ÉK-i irányban. Körülbelül 300 m megtétele után néhány házból álló épületcsoportot kerülünk meg É-ról, majd K-ről, miközben egy kissé csalános réten gázolunk át. Az út egy feketefenyő-csoportnál vezet be az erdőbe, és a Gaja-patak bal partján, meredek kréta kori mészkőszurdok peremén csaknem egy szinten halad végig.

Az ösvény a bükkerdőben nyáron is kellemesen hűvös. Körülbelül másfél kilométernyi erdei séta után a szurdok kisebb lapállyá szelídül, ahol kiépített szalonnasütők várják a vándort; az erdőért életüket áldozókra az erdészemlékmű hívja fel figyelmünket.

A pihenő végén leszakadó magas mészkőfalak között a Római-fürdőként ismert vízesésben ömlik alá a víz. Alatta is találunk pihenésre időtöltésre, tűzrakásra alkalmas helyeket. A Bakonynánára történő visszatérésre a „kék–” és „kék+” jelzés egyaránt választható.

Hosszabb körtúra (12 km)

Római-fürdő – Gaja-völgy – Avar-sáncok – Jásd faluszél – Tés – Római-fürdő útvonalon.

Túránk a Parkerdő bejáratánál levő parkolóból indul, ahol megtekinthetjük a Bányászmúzeumot, illetve az Őslény- és kőzettárat, s itt találjuk az egész évben nyitva tartó Park vendéglőt is. A „kék+” jelzésen haladunk a Köves-árok alján vezető erdészeti úton, a tőlünk jobbra eső hegyoldalon gyönyörű az öreg gyertyános bükkerdő. Az út jobb oldalán kisebb játszótér és focipálya, a baloldalon vállalati üdülők találhatók. Utunk során az 1909-es bányatűzben elhunyt 55 bányász tiszteletére emelt emlékhely előtt haladunk el. 800 méternyi séta után az erdészeti utat szekérút, ösvény váltja fel és öt vadgesztenyefa között áthaladva szalonnasütő hely és kis esőház vár bennünket. A turistaút egy fokozatosan mélyülő horhos alján vezet, 700 m megtétele után egy ritkás bükkösben jobbról csatlakozik a „S+” jelzés, ezen folytatjuk a sétát meredeken balra kanyarodva. 700 m folyamatos lassú kapaszkodás következik, amelynek során mintegy 60 m szintkülönbséget győzünk le.

Vaddisznódagonya mellett elsétálva fedezzük fel a régi nyiladékba vezető korhadó lépcsősort. A tető közelében derékszögben balra kanyarodva haladunk egy fiatalos, gyertyános bükkösben, majd egy régi benőtt irtást keresztezünk. A „S+” új felfestése 800 méternyi út után egy kisebb horhos alján vezetve torkollik a Köves-árokba, a túra elejéről már ismert vadgesztenyefák közelében. A horhos alja Szent László pénzével hintett, hol teljesen kimállottan gyűjthető, hol kőzetdarabokban lehet felfedezni. A séta teljes hosszában pihenőpadok és tűzrakó helyek várják a túrázót.

Hosszabb körtúra (9 km)

Parkerdő parkoló – Avar-sánc – Jókai-bánya – Pokollik-barlang – Szőke-forrás – Peres erdő – Köves-árok – Parkerdő parkoló útvonalon.

Jó időt, kellemes túrázást kívánunk!

A Magas-Bakony szívében a Cuha-patak mentén fekszik a Bakony „fővárosa”: Zirc. Alapítása III. Béla nevéhez fűződik. A király francia cisztercitákat hívott, s a betelepült rend tagjai hozták létre bakonyi apátságukat. A franciáktól a XIII. század elején a porosz cisztercita szerzetesek vették át az irányítást. A múlt század végétől folyamatosan fejlődő nagyközség – a régió gazdasági és kulturális központja – 1984-ben városi rangot kapott.

A város és a látnivalók központját az apátsági épületegyüttes alkotja. A barokk templom alapkövét 1732-ben rakták le, lerombolva a XII. századi templom még álló falait. A húsz év alatt elkészült templom főoltárát és a jobb oldali mellékoltárt Maulbertsch Antal festményei díszítik, s az ő alkotása a kórus alatti boltozat freskója is. Imre király oltáralapításának emlékét őrzi a feliratos kő. A berendezés fafaragványai – némelyik rácsozata aranyozott – igazi mestermunkák.

Reguly Antalnak a város nagy szülöttének nevét viseli az épületegyüttesben található műemlékkönyvtár. A 60 ezer kötetből álló gyűjtemény főként irodalmi, természettudományi, és művészettörténeti műveket tartalmaz, közöttük arab, sőt japán nyelvűeket is. Kuriózumnak számít a Kossuth Lajos által szerkesztett Pesti Hírlap összes példánya, a Petőfi Sándor által aláírt „Egyenlőségi Társulat Kiáltványa”, valamint a Schedel világkrónika ősnyomtatványa.

Ugyanez az épület ad otthont a Bakonyi Természettudományi Múzeumnak. Az állandó kiállítás bemutatja a Bakony botanikai, zoológiai és geológiai kincseit.

A szintén Reguly nevét viselő néprajzi múzeum egy épületben található a „foglalkoztató házzal”, ahol a gyerekek és felnőttek betekintést nyerhetnek a fazekas-, szövő-, kosárfonó- és egyéb népi mesterségek műhelytitkaiba.

Számtalan turista keresi fel a Cuha patak által átszelt arborétumot. A természetvédelmi területen a sárga- és vörösfenyőtől a kínai mamutfenyőn át a kocsányos tölgyig számtalan ritka fafajta és növény kápráztatja el a látogatót.

A Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló főoltárképet Franz Anton Maulbertsch festette 1754-ben. Az oltár és szobrai Pápán a pálosok műhelyében készültek 1755 előtt Dubniczay István kanonok pénzén.

Bakonybél a Magas-Bakony tájvédelmi körzet területén fekvő igen kedvelt kirándulóhely. Szépsége a természetrajongók ezreit vonzza az év minden szakában. A festői környezet mellett építészeti kincse az évezred elején István király által alapított bencés kolostor. A török időkben elpusztult kolostort az 1700-as évek első felében építették újjá. A település a régi időktől napjainkig a bakonyi fafaragás központja.

Ganna falucskát a klasszicista stílusban épült kereszttemploma miatt érdemes felkeresni. A templom alatt található az Esterházy család kriptája, akik a római pantheon mására építtették meg a templomot.

Farkasgyepű szubalpin klímája miatt az itt épült tüdőszanatóriumban keresnek gyógyulást a betegek. A falu előtt található a természetvédelmi területté nyilvánított kísérleti erdő, melyben a bükk természetes módon újul meg, nem szorul telepítésre.

Csesznek a Magas- Bakony északi peremén terül el. A mészkővonulat éles gerincén áll a gótikus cseszneki vár maradványa. Vélhetően IV. Béla idejében épült, s urai között olyan neveket találunk, mint Szapolyai János, Török Bálint és Bethlen Gábor. A vár utolsó tulajdonosa az Esterházy família volt, s miután ők 1780-ban elköltöztek, az elhagyott várkastély állapota romlásnak indult. Az 1810-es földrengés, majd a tűzvész végső pusztulását okozta.

Magyarpolány falu a Nemzeti Örökség része. Kálváriáját 1770 körül építették öt stációval, melyekben közel életnagyságú f*szobrok találhatók. A hegycsúcson lévő neogót kápolnát Wéber zirci kőművesmester építette.

Műemlék plébániatemplomát Szent László király tiszteletére építették.

Döbrönte falu nevezetessége a klasszicista római katolikus templom, melynek főoltárát egyetlen márványtömbből faragták. A környéken áll a sz*rvaskői vár, ahol évente nagy sikerű várjátékokat rendeznek.

Eplény falucska sí- és szánkópályájáról ismert. A pályák megvilágíthatók, így a téli sportok szerelmesei késő estig síelhetnek.

  A program a kirándulók körében méltán népszerű Magas-Bakony ösvényeire, turistaútjaira invitálja túrázó kedvű résztvevőit. A két éjszakás aktív pihenőprogram során az első napon evő-ivó túrán, majd másnap egy egész napos, gyalogtúrán vesznek részt a vendégek.